Megtalálták Brian Laundrie maradványait. A halál oka egyelőre ismeretlen. 

A mai nap folyamán jelentették be a hatóságok Gabby Petito boncolásának eredményét, amelyből megtudhattuk, hogy a lányt megfojtották. Egykori párja, akit jelenleg is nagy erőkkel keresnek a hatóságok, még mindig gyanúsítható személy sátuszban van az emberölés végett. A boncolási eredmények alapján Gabby 3-4 héttel az előtt hunyhatott el, hogy a testét megtalálták, amire szeptember 19-én került sort. Brian Laundrie elméletileg szeptember 1-én érkezett haza Gabby furgonjával, de a lány nélkül, így valószínűsíthető, hogy a gyilkosság idején Gabby-vel volt. Brian több, mint 1000 dollárt vett le Gabby számlájáról augusztus 30 és szeptember 1 között, ami miatt jelenleg is körözik. A hatóságok ennél többet - nyilvánvalóan a nyomozás miatt - nem közöltek, de mivel a lány fojtogatás áldozata lett, gyaníthatóan védekezett, így a körme alatt, ruháján stb. találhattak olyan DNS mintákat, amiknek köszönhetően Brian Laundrie gyanúsított státuszba kerül. (Mondjuk megtalálni sem ártana. Brian jelenleg egy hónapja bujkál a hatóságok elől.) 

A képen az az emlékhely látható, ahol Gabby Petito testét megtalálták 2021. szeptember 19-én. 

Folytatva a gyilkos párokról szóló sorozatot, ebben a bejegyzésben Cody Johnson meggyilkolásának történetét mutatom be. Az első két bejegyzés után eszembe jutott, hogy talán szó fogja érni a ház elejét, amiért csak olyan sztorikról írok, amikben férfiak gyilkolták meg a kedvesüket, ezért most szándékosan egy olyan történetet választottam, ahol nőnemű volt a gyilkos. 

Cody Johnson 1988 április 4-én született San Jose-ban (California). Egyke gyerek volt és az édesanyja egyedül nevelte, így nagyon jó és kifejezetten bensőséges kapcsolatot ápolt az anyukájával. Édesanyja számára fontos volt, hogy egyedülálló szülőként minél nagyobb biztonságban tudhassa és nevelhesse egyszem gyermekét, ezért 2002-ben a jóval biztonságosabb Kalispell-be (Montana) költöztek. Cody itt, ezen a csodálatos vidéken töltötte ifjúkorát. A környékről tudni kell, hogy itt található a mesés Glacier National Park, ami egy igazi paradicsom a túrázni vágyók számára.

Cody imádott a szabadban lenni. Sűrűn eljárt a barátaival krosszmotorozni, vagy épp lőni, emellett pedig igazi autó-fanatikus volt. A négykerekű járgányok iránti rajongása felnőtt korára is megmaradt, hobbiból versenyekre készített fel autókat. Ebből aztán egy kisebb bizniszt is összehozott magának, emellett a Nomad Communications-nél dolgozott, ahol gyermekkori legjobb barátja volt a főnöke. Itt dolgozott a nagybátyja is és megannyi barátja az autós-világból, így Cody-t lényegében a nap jelentős részében számára fontos, szerető emberek vették körül. Ezek a személyek később egy szerethető, mókás, önzetlen személyként írták le a fiatalembert, aki gondolkodás nélkül segített másokon, sokat viccelődött és mindenkihez volt egy kedves szava.

Ezen karizmatikus személyiségének köszönhette, hogy rengeteg barátja volt, azonban barátok ide vagy oda, valami – számára nagyon fontos – hiányzott az életéből: A feleség. Cody álma ugyanis az volt, hogy rövid időn belül megtalálja a tökéletes társat, aztán családot alapítanak. A fiatalember rajongott a gyerekekért, könnyen megtalálta velük a közös hangot, és alig várta, hogy végre saját gyerkőcei szülessenek, akikkel majd játszhat, túrázhat, kempingezhet. Ehhez azonban először a tökéletes, szerető feleséget kellett megtalálnia. Cody számára fontos volt, hogy majdani párja vallásos legyen, és 2011 halloweenjén meg is találta az áhított nőt, akit Jordannek hívtak.

Jordan Linn Graham 1991-ben született. Míg Cody egy határozottan extrovertált személyiség volt, akit mindenki körüldongott, addig Jordan visszahúzódónak, félénknek, introvertáltnak teremtetett. Nagyon erősen vallásos közegben nevelkedett, élete lényegében minden szegmensét átszőtte a vallás. A baptista egyház tagja volt az egész családja, minden barátja és ismerőse. Még a munkája is az egyházhoz kötötte, mert a gyülekezeti tagok gyermekeire vigyázott, mind dadus. Nem volt karrierista, sem ambiciózus. Életcéljának azt tekintette, hogy háztartásbeli legyen, családot alapítson és nevelje a gyermekeit, ami nagyon tetszett Cody-nak, mert ő pont egy ilyen felfogású nőt képzelt el maga mellé.

Számomra ez azért különös, mert Cody nem volt nagy templomba járó. Elment néha – gondolom, az ünnepek alkalmával –, de egyáltalán nem lehetett buzgón vallásosnak nevezni. Mivel nem értem a motivációját, van egy olyan érzésem, hogy ez csak egy kora-húszas évekre jellemző, fiatalkori aktuális bekattanás lehetett nála, de ez lényegében már mindegy is, mert 2011 halloweenjén Cody barátai bemutatták a fiatalembernek Jordant. A lány félénk természete miatt eleinte csak barátok voltak, majd lassacskán elkezdtek randevúzni. A mélyen vallásos Jordannak fontos volt, hogy Cody aktív tagja legyen a baptista egyháznak, ezért a fiatalember elkezdett rendszeresen járni a gyülekezetbe. Megismerte Jordan összes barátját, majd rövidesen már egy baráti társaságon osztoztak.

A fiatalember kvázi pár nap alatt halálosan beleszeretett a lányba. (Ami számomra eléggé érdekes. Szerintem inkább megszállottan rajongott érte, vagy még inkább a gondolatért, hogy van párja és rövidesen megnősülhet, de természetesen ez csak egy szubjektív vélemény.) Cody már pár héttel a megismerkedésük után azt mondta az édesanyjának, hogy feleségül akarja venni Jordant. A barátok és ismerősök később elmondták, hogy a párosból Cody volt az, aki megszállottan odaági volt a másikért, Jordan ellenben visszafogott volt és kevésbé heves érzelmekről tanúskodott a viselkedése. (Amit én teljesen normálisnak találok egy ilyen fiatal kapcsolatban.) Társaságban nem váltottak csókot, még egymás kezét sem fogták meg, de ennek könnyen lehettek vallási okai, Jordan ugyanis nagyon szigorú és prűd családban nevelkedett. Értelemszerűen ezen okokból kifolyólag semmiféle testi kapcsolat sem volt közöttük, Cody pedig nem is erőltette azt, mert tiszteletben tartotta Jordan erkölcs-felfogását.

Bő egy évig jártak, mikor 2012 decemberében Cody végül megkérte a lány kezét. A barátok nagyon meglepődtek, hogy a lány igent mondott, mert ők még mindig úgy érezték, hogy Jordan nem szerelmes Cody-ba, ráadásul gyorsnak tartották, hogy pusztán egy évnyi járás után, ami inkább volt baráti kapcsolat, semmint szerelmi, összeházasodnak. Ahogy telt az idő, a barátok úgy érezték, hogy Jordant nem is igazán az érdekli, hogy összekötheti az életét Cody-val, inkább az, hogy lehet egy mesébe illő esküvője.

2013 július 29-ére tűzték ki az esküvő dátumát, Jordan pedig felettébb izgatottan vetette bele magát az esküvői előkészületekbe. Idő közben már a házukat is megvették, és Cody már alig várta, hogy végre beköltözhessenek. Jordan inkább azt, hogy berendezhessék és dekorálgassák a házat. A nagy nap aztán elérkezett, de a várakozásokkal ellentétben egyáltalán nem tűnt meseszerűnek. Cody nagyon boldog volt, Jordan azonban kifejezetten furcsán viselkedett. Szinte az egész ceremónia és ünneplés során a földet bámulta, senkivel, még Cody-val sem tartott szemkontaktust, a közeli barátai pedig arról számoltak be, hogy rettegett a gondolattól, hogy rövidesen el kell hálnia a nászt a férjével.

A fiatal pár egy hotelben töltötte az első éjszakát, majd azt követően egy egész hétig együtt voltak és a házukat dekorálták. Cody-nak azonban vissza kellett mennie dolgozni. Az utolsó szabadnapján golfozni készült a barátaival, de azt végül lemondta, hogy Jordannel lehessen. Mivel vasárnap volt, először elmentek templomba, majd azt követően kimentek a közeli tóhoz. Fél hat magasságában aztán visszamentek a templomba, hogy találkozzanak pár barátjukkal, majd együtt beültek vacsorázni egy kisebb helyi étterembe, ahonnan fél kilenc körül távoztak.

A következő napon Cody-nak már dolgoznia kellett volna, de nem jelent meg a munkahelyén. Mivel ez egyáltalán nem vallott rá, barátja és egyben főnöke végül úgy döntött, hogy felkeresi az otthonában. El is ment a házhoz – lényegében betört – és amint belépett, nagyon rossz érzés kerítette hatalmába. Eleinte próbálta magát azzal nyugtatni, hogy talán csak titkos nászútra mentek stb., de aztán szétnézett a házban, majd a garázsban rálelt Cody telefonjára. A fiatalember mindig magánál hordta a mobilját, így a barátja, Cameron egyre jobban aggódott. Felhívta az összes ismerőst, minden barátot és havert, tud-e valaki valamit Cody-ról, de azóta egy lélek sem látta, vagy hallott róla, hogy elhagyta az éttermet, Jordan társaságában.

Cameron végül úgy döntött, hogy bejelenti a pár eltűnését a rendőrségen, és azt is közölte velük, hogy nagyon rossz érzése van; biztos benne, hogy valami szörnyűség történt. A rendőrség – meglepő módon – az első perctől kezdve komolyan vette az ügyet. A nap folyamán aztán végre hallottak Jordan felől, mikor SMS-t küldött az egyik barátjának, hogy az nem látta-e Cody-t valahol. Jordan azt mondta ennek a bizonyos barátnak, hogy aznap este Cody elhagyta a házat számára ismeretlen barátok társaságában, és nem tudja, hova ment. A barátok és ismerősök körében természetesen azon nyomban szétfutott a hír, hogy Cody eltűnt, ismeretlen emberek társaságában. Ez mindenki számára nagyon különös volt, mert nem vallott a fiatalemberre az ilyen viselkedés, főleg úgy, hogy még csak egy hete nősült meg. Elképzelhetetlen volt, hogy önszántából otthagyná a feleségét pont a mézesheteik alatt.

Természetesen a rokonok és barátok azon nyomban ellepték a házat, Jordan azonban egyáltalán nem úgy viselkedett, ahogy azt egy aggódó feleségtől várná az ember. Nem hálás volt a szeretteiknek, hogy ott vannak mellette, hanem feldúlt és ideges. Senkivel nem akart beszélni és egyedül akart lenni. Egész végig a kanapén ült, nem beszélt senkivel, nem ötletelt azon, hogy hol lehet a férje és merre keressék, majd egyszeriben felugrott a kanapéról, lehúzta a jegygyűrűjét és keresztülhajította a nappalin, ami – nyilvánvalóan – mindenki számára megdöbbentő volt. 

Ezt követően a rendőrség mindent megpróbált megtenni annak érdekében, hogy előkerítsék Cody-t. Jordant is többször kihallgatták, de nem jutottak egyről a kettőre. Végül fordulatot hozott az ügyben, mikor Jordan „kapott egy e-mailt” egy ismeretlen személytől, aki Tony-nak nevezte magát. Ebben az állt, hogy Jordan állíttassa le a férfi utáni nyomozást (mintha az így működne), mert az leesett egy szikláról a Glacier National Parkban és meghalt, így teljesen felesleges tovább kutatni utána. Jordan végül, Hannah nevű barátnője győzködésére bevitte az üzenetet a rendőrségre, de közben teljesen nyugodt, hűvös és érzelemmentes volt, amit a rendőrök betudtak annak, hogy sokkban van.

A rendőrök értelemszerúen kíváncsiak voltak rá, ki lehet a rejtélyes Tony, Jordannek pedig erre is volt válasza. Azt állította, hogy Cody együtt dolgozott egy bizonyos Tony-val, akinek még az elérhetőségeit is megadta. A nyomozók meg is találták a férfit, mire az felvilágosította őket, hogy nagyon régen látta már Cody-t utoljára, és igaz, hogy összefutottak néhányszor, de sosem dolgoztak együtt. Ennek ellenére megrendítette a férfi eltűnésének híre és nagyon készségesen együttműködött a rendőrökkel. A rendelkezésükre bocsátotta az elektronikus eszközeit, beléphettek az e-mail fiókjaiba stb. Ki is derült, hogy nincs köze az ügyhöz.

A rendőrök ezért arra fókuszáltak, hogy megtalálják a küldőt, míg keresőcsapatok indultak a nemzeti parkba, Cody holtteste után kutatva. Mivel rengeteg veszélyes vadállat található a parkban, ráadásul a terep sem túl biztonságos, lassan és nehézkesen haladtak. A kereséshez aztán csatlakozott Jordan, valamint a barátnője, Hannah is. Utóbbi aztán elmondta, hogy Jordan az egész keresés alatt nagyon furcsán viselkedett, mintha nem érdekelte volna az egész, és nem is szerette volna megtalálni Cody testét. Hannah próbálta azzal magyarázni ezt a különös viselkedést, hogy a barátnője gyászol, de ettől függetlenül magában furcsának titulálta az egészet.

Mivel a keresés nem hozott eredményt, másnap is visszamentek, Jordan pedig ismét furcsán viselkedett. Annak ellenére, hogy Hannah számos pontot megjelölt, hogy szerinte hol lenne érdemes megnézni Cody-t, Jordan sehol sem állt meg. Hannah számára úgy tűnt, mintha a nő egy konkrét helyre igyekezne, amit ismét csak különösnek vélt. Jordan vezetésével végül felmentek a hegy tetejére. Mikor aztán megálltak a parkolóban, Jordan azt mondta az összegyűlteknek, hogy ez egy nagyon különleges hely számukra Cody-val, mert sokszor jártak már ott közösen.

Innen indult egy ösvény, ami alatt egy kétszáz láb mély szakadék húzódott. Ez egy nagyon veszélyes hely, mert az ember könnyen megcsúszhat és a mélybe zuhanhat. Épp ezért a biztonsági fal túlsó oldalán lévő sziklákra tilos felmenniük a látogatóknak. Jordan ennek ellenére olyan stílusban ugrott fel az egyik sziklára, mintha minden nap azt csinálta volna, majd kisétált a szélére, lenézett, és könnyeden közölte, hogy szerinte ott van lent Cody. Aztán lenézett megint, és immár biztosan megállapította, hogy ő az. Ez azért is volt nagyon furcsa, mert a testet alig lehetett látni, még a másnapi speciális mentők is csak tippelni tudták, hogy talán egy kék cipőt viselő test van odalent.

Mivel nem voltak benne biztosak, hogy valóban emberi maradványokat találtak, nem akartak feleslegesen emberéleteket kockáztatni, egy FBI ügynök azonban úgy döntött, lemászik a sziklafalon és megnézi, valóban van-e ott test. Végül bebizonyosodott, hogy valóban Cody teste lebeg a vízben, egy vízesés tövében. A test nagyon rossz állapotban volt, amennyire ekkor meg lehetett állapítani, a legbrutálisabb sérülések a fején és karján voltak találhatóak. Mivel a testet nem lehetett felhozni, egy helikopterrel emelték ki. Ezt követően a rendőrség újra elkezdte kikérdezgetni az összetört rokonokat és barátokat, akik elmondták, hogy Cody rettegett a magasságtól, ezért biztosan nem ment volna ki a szikla szélére. Ha megtette, az csak azért lehetett, mert valaki odacsalogatta.

Mivel bebizonyosodott, hogy Cody valóban abban a nemzeti parkban volt, amit a rejtélyes e-mail írója megnevezett, még nagyobb hangsúly fektetődött arra, hogy megtalálják a küldőt, de még mindig várták az engedélyt a Google-től, hogy megszerezhessék az IP-címet. Úgy tűnt, egy időre megáll a nyomozás, aztán váratlanul megtörtént az áttörés: Kimberly Martinez, Jordan barátnője és „matron of honor”-ja besétált a rendőrségre, hogy beszéljen a nyomozókkal. (A matron of honor az angolszász kultúrában a menyasszony elsőszámú segítője az egész szervezési folyamat és az esküvő során. Abban különbözik a „maid of honor”-től, hogy előbbi még hajadon, a „matron of honor” viszont már házas.)

Kimberly elmondta, hogy Jordan nem akart feleségül menni Cody-hoz, mert rettegett attól, hogy le kell vele feküdnie. Azt is a tudtukra adta, hogy a nő végig hezitált, mit csináljon, különösen az esküvő napján volt teljesen kétségbeesve, mert semmiféle szexuális tevékenységet nem akart folytatni. Kimberly elmondta, hogy Jordan azt hazudta Cody-nak, hogy éppen menstruál, ezért nem lehetnek együtt, majd ezt a hazugságot egy egész hétig fenntartotta, miközben azt mondta a barátnőjének, Kimberly-nek, hogy ha Cody bármikor is megpróbálna hozzáérni, totálisan kiakadna. Üzeneteket is mutatott, amikben újra és újra megmutatkozott, mennyire rettegett Jordan a szextől, és mennyire félt attól, hogy Cody hogyan fog reagálni, ha rájön, hogy ő sosem akar vele lefeküdni.

A nyomozóknak feltűnt, hogy Jordan végig össze-vissza beszélt, mindenkinek mást mondott, és persze a különös viselkedését sem tudták hova tenni. Ő találta meg a holttestet, mégsem hullott egy csepp könnye sem; sőt, olyan nyugodt volt, mintha mi se történt volna. Ráadásul az is érthetetlen volt, hogy egy óriási nemzeti parkban hogyan volt képes Jordan pont ott lenézni a szikláról, ahol egykori férje maradványai pihentek. Természetesen ezt neki is elmondták, mire azt a választ adta, hogy a Szentlélek vezette, és Istentől kapott segítséget.

A rendőrök totál flúgosnak gondolták, ráadásképpen végre le tudták nyomozni, honnan küldték az e-mailt, a nyomok pedig Jordan családi házához vezettek. Kikérdezték a nő anyját, apját és az öccsét is, de úgy ítélték, igazat mondanak, mikor azt állították, hogy nem ők írták az üzenetet. Így már egyértelműen Jordanre terelődött a gyanú. Aztán megérkeztek a cellainformációk a mobilszolgáltatótól is, amikből jól látszott, hogy Cody és Jordan mindketten elmentek a nemzeti parkba azon az éjjelen, amikor a fiatalember eltűnt. Emellett a nemzeti park kameráján látszik, hogy a páros együtt ült az autóban, mikor behajtottak a parkba, ergo Jordannek ott kellett lennie Cody-val a férfi halálának idején.

Július 16-án a rendőrök ismét behívták Jordant, majd szembesítették az ellene szóló bizonyítékokkal. Ez volt az a pont, amikor Jordan összetört, elkezdett sírni, majd belekezdett a történetbe. Elmondta a rendőröknek, hogy miután hazaértek az étteremből, úgy döntött, elmondja Cody-nak, hogy nem akar vele lenni, és nyolc nap után neki elég volt a házasságból. A nő elmondása alapján Cody ettől teljesen kiakadt, hatalmas veszekedésbe kezdtek, végül úgy döntöttek, azért, hogy mindketten lenyugodjanak és meg tudják beszélni a problémáikat, elmennek az egy órányira lévő nemzeti parkba és kikapcsolódnak kicsit. Jordan szerint ott aztán kimásztak a sziklára, majd ismét egymásnak estek. Cody üvöltözött vele és megrángatta a kabátját, mire ő úgy döntött, hogy megvédi magát, ezért meglökte a férfit, így az a szakadékba zuhant. Állítása szerint nem akarta lelökni, csak önmagát védte, a zuhanás pedig egy véletlen baleset volt.

22-én volt Brian temetése, amire Jordan is elment. (Habár nem tudom, mit keresett szabadlábon azok után, amiket elmondott a rendőröknek.) A jelenlévő gyászolók szerint Jordan semmiféle érzelmet nem mutatott az egész szertartás során, ráadásul egész végig a telefonját nyomkodta, ami mindenki számára megdöbbentő volt. A letartóztatásra mégis szeptember 9-ig kellett várni. A nyomozás során végül arra a következtetésre jutottak, hogy Jordan nem önvédelemből lökte le Cody-t a szikláról, hanem előre kitervelte az egészet. Bizonyítékot találtak rá, hogy a férfinek be volt kötve a szeme, és a barátok, akikkel Cody golfozott volna azt állítottak, hogy Cody azért mondta le a játékot, mert Jordan meglepetést tervezett a számára, amit aznap fog megkapni. Cody elméletileg úgy hitte, hogy ez valamiféle szexuális-jellegű ajándék lesz. A nyomozók úgy ítélték, hogy Jordan elcsábította a sziklaszirthez Cody-t, miközben szexuális játékot ígért neki, aztán a mélybe lökte, mert más kiutat nem látott, hogy hogyan ússza meg a szexet. Végül harminc évet kapott.

Ami engem illet, én úgy gondolom, hogy Jordan nem önvédelemből lökte le Cody-t a szikláról, hanem szándékosan és előre kitervelt módon, ennek ellenére Jordant is áldozatnak tartom. Számomra egyértelmű, hogy Jordan „valláskárosult” volt. Sokakkal ellentétben én nem tartom és nem is nevezném pszichopatának. Szerintem ő pusztán csak a saját egyházának és szigorú családjának védtelen áldozata. A bejegyzés elkészítése során azon vettem észre magamat, hogy kalandoznak a gondolataim és azon járatom az eszemet, hogy mégis mennyire kell kétségbeesettnek lenni ahhoz, hogy valaki számára a gyilkosság legyen az egyetlen megoldási lehetőség. El ugyebár nem válhatott, mert az rossz fényt vetett volna rá. Az egyháza tagjai vélhetően ferde szemmel néztek volna rá, vagy az is lehet, hogy kitagadják. Nem jártam utána, miféle retorziókra számíthat a baptista egyháztól vagy annak tagjaitól egy elvált nő. Kérdezhetnénk, hogy ha ennyire félt vagy ódzkodott a testiségtől, miért mondott igent Cody-nak. Erre szerintem még ő maga sem tudna válaszolni, de nekem van egy olyan sanda gyanúm, hogy nem mert nemet mondani. Cody-t mindenki szerette, egy körberajongott személyiség volt, ráadásul majdnem biztos vagyok benne, hogy Jordan sosem tanult meg nemet mondani, mert soha életében nem mondhatott nemet semmire. Távol álljon tőlem, hogy egy gyilkost mentegessek, de szerintem „normális” emberek el sem tudják képzelni, miféle traumákon ment át ez a szerencsétlen nő, mire felcseperedett. Szerintem egy fanatikusan vallásos közegben felnőni trauma egy gyereknek, és ki tudja, miféle hülyeségekkel nyomhatták tele a fejét a szexualitást illetően. Ha annyira rettegett a szextől, hogy képes volt inkább gyilkolni, csak hogy ne kelljen lefeküdnie a férjével, akkor vélhetően csupa ijesztő és borzalmas dolgot hallhatott. Számomra a leglogikusabb megoldásnak az tűnik, hogy teljesen megkattant. Beleőrült a félelembe, mert a szociális hálójában egy olyan személy sem volt, akivel őszintén beszélhetett volna az érzéseiről, a félelmeiről és aki „normális” emberként állt volna ehhez a témához, nem elvakult vallásosként.

Cody-t sem értem. Fel nem foghatom, mégis mit gondolt. Hogy Jordan egész életében apácaként élt, aztán hirtelen egyik pillanatról a másikra ledobja a rongyot egy sziklaszirt kellős közepén, és egy publikus helyen elhálja a nászt? Azt sem értem, hogy nem vette észre, hogy a menyasszonya, majd később felesége kvázi retteg a testiségtől. Azért az ilyet nem annyira nehéz dekódolni, főleg, ha az ember figyel a másikra. Láttam az esküvői nyitótáncukat, amin egyértelműen látszik, hogy Jordan szinte húzódik Cody-tól, mint a gyerekek az iskolában, mikor nem akarnak egymással táncolni, de muszáj, mert a tanító néni azt mondta. Józan ésszel fel nem lehet fogni, miféle kapcsolat lehetett e között a két ember között, ha képtelenek voltak leülni és őszintén beszélni egymással. Mert nekem senki ne mondja, hogy Cody nem látta a jeleket. Az meg egyenesen bizarr, hogy Jordan számára olyannyira tabu volt a szex, hogy még azt sem merte elmondani a pasijának, hogy számára tabu a szex. Ez határozottan egy beteg kapcsolat volt, amiben minimum az egyik fél nagyon beteg volt, habár Cody sem lehetett túl egészséges, ha egy mélyen vallásos feleséget keresett magának úgy, hogy ő nem is volt az, plusz elhitte, hogy egy apácából egy „igen” hatására menten kéjnő válik. Ezért gondolom úgy, hogy mindketten hibásak, emellett persze mindketten áldozatok is. 

Az előző bejegyzés témáját folytatva ma is egy olyan történetet hoztam nektek, amiben egy mérgező kapcsolat vezetett gyilkossághoz. Mostani áldozatunk szintén egy fiatal lány, Emma Jane Walker, aki 2000 március 20-án született Knoxville-ben (Tennessee), és a város melletti kisebb településen nőtt fel. Ez tipikusan az az amerikai kisvárosi közeg, ahol mindenki ismer mindenkit, mindenki tud a másikról mindent, a családok istentiszteletre járnak, a szomszédok levágják egymás előtt a füvet stb. Emma is ilyen családban nőtt fel. A szülei együtt éltek, boldog és kiegyensúlyozott életet biztosítottak gyermekeiknek. (Emmának egy fiútestvére volt, Evan.)

Emmát egy olyan lánynak írták le az ismerősei, aki mindig két lábbal állt a földön, kedves, segítőkész és nagyon okos lány volt. Amint elkezdte a középiskolát, ő volt az egyetlen lány, akit beválasztottak a cheerleader csapatba, így vélhetően tehetségnek és elszántságnak sem volt híján. Az elbeszélések alapján egy ambiciózus, jól nevelt, átlagos középosztálybeli tinédzser volt. A személyiségéről az is sokat elmond, hogy olyan nővér szeretett volna lenni, aki az intenzív osztályon lévő babáknak segít, illetve önkéntesként segédkezett egy állatmenhelyen.

Emma 2014-ben, elsőévesként találkozott a nála két évvel idősebb Riley-val, aki filmbe illő módon a focicsapat egyik sztár-játékosa volt, kiemelten jó tanuló, emellett nagyon aktív tagja a helyi vallási közösségnek. Tipikusan az a szomszédsrác-típus – legalábbis látszólag –, akit az apák megkérnek, hogy kísérje haza a lányukat sötétedés után, és vigyázzon rájuk. Mint tudvalevő, a pszichopaták eléggé karizmatikus személyiségek, és bárkit az ujjuk köré tudnak csavarni. Riley pont ilyen volt.

Mikor Emma és Riley találkoztak, a fiúnak barátnője volt, Emma viszont ennek ellenére teljesen odáig volt érte, végül Riley szakított akkori párjával, és randizgatni kezdett Emmával. Egy pár lettek, és úgy tűnt, megtestesítik a tipikus amerikai középiskolai álom-párost: A focicsapat sztárja és a szép, csinos cheerleader. Azonban csakhamar megtörtént az első furcsaság, mert annak ellenére, hogy Emma és Riley már hivatalosan is egy párt alkottak, a fiú az ex-barátnőjét vitte el a szokásos éves iskola bálra, mondván „már megígérte neki”. Emma szüleinek ez egyáltalán nem tetszett – nyilván a lánynak sem –, mert úgy érezték, a fiú nem tiszteli a lányukat, és attól féltek, hogy össze fogja törni Emma szívét.

Ez végül meg is történt, a páros nem sokkal az egymásra találás után máris szakított, majd elkezdődött a hónapokon át tartó „járunk-szakítunk, járunk-szakítunk” periódus. Emma barátai később elmondták, hogy Riley semmiféle érdeklődést nem mutatott az irányukba. Sosem akart Emma társaságának része lenni, nem érdekelték a lány hobbijai stb., és azt sem hagyta, hogy a lány kapcsolatot építsen ki az ő társaságával. Riley úgy szeretett együtt lenni Emmával, hogy csak ketten legyenek, barátok, haverok, ismerősök nélkül, és ha csinálnak valamit, azt csak ketten csinálják, mintha arra utazott volna, hogy elvágja Emma szociális hálójának minden szálát, és csak ő legyen neki.

Idővel aztán ez a különös viselkedés egyre veszélyesebbé vált. Sűrűn belekötött például Emma öltözékébe, és azon igyekezett, hogy kontrollálja, milyen ruhákat hord. Amerikában szinte alapvető, hogy a középiskolásoknak van állása – természetesen diákmunka – így Emmának is volt. Azt nem találtam meg, hogy pontosan hol dolgozott, de vélhetően valamiféle vendéglátóhely lehetett, mert barátok elmondása alapján, amikor Emma dolgozott, Riley egész nap ott ült a munkahelyén, és megvárta, hogy végezzen, így én arra következtettem, hogy gyorsétterem, kávézó, vagy hasonló lehetett. Emmának tehát kontrollálva volt az öltözete, a munkahelyén sem lehetett Riley vizslató szemei nélkül, és még a barátaival sem kapcsolódhatott ki, mert akárhányszor elment valahová a barátnőivel, a fiú megállás nélkül hívta, SMS-ekkel bombázta, pontosan tudni akarta, hol van, kivel és épp mit csinál. Klasszikus példája a bántalmazó kapcsolatnak.

Az újabb szakítást követően az SMS-ek egyre agresszívebbek lettek. Egyik üzenetben például azt írta a lánynak, hogy számára halott, más üzenetekben viszont azzal fenyegetőzött, hogy öngyilkos lesz, ha Emma nem békül ki vele. Erre már a szülők is reagáltak, és – nagyon is helyesen – megtiltották a fiúnak, hogy betegye a lábát a házukba, és felszólították Emmát, hogy szakítson meg mindenféle kapcsolatot vele. Megpróbáltak biztosra menni, ezért még a lány telefonját is elvették, meggátolva ezzel, hogy tovább folytassák a kommunikációt. Amit azonban nem tudtak, hogy Riley adott Emmának egy iPod Touch-t,  így tovább folytathatták a kommunikációt.

Két évig folyt a beteges „szeretlek, nem szeretlek”, amit végül picit lecsillapított, hogy Riley befejezte a középiskolát és elment továbbtanulni. Ez azonban nem vetett véget a románcnak. A fiatalok továbbra is beszéltek egymással, épp csak nem tudtak napi szinten találkozni. Emma szülei eddigre már teljesen összetörtek az általuk „egészségtelennek” minősített kapcsolat miatt. Féltették a lányukat, aggódtak érte, ráadásul a folytonos stresszel is meg kellett birkózniuk, hogy akármit csinálnak, akárhogy tiltják, képtelenek véglegesen szétszakítani a párost. Végső elkeseredésükben megtiltották Emmának, hogy elhagyja a házat; csak iskolába és cheerleader edzésre mehetett.

Úgy tűnt, a keményebb szülői fellépés végül használ. Emma kezdett újra önmaga lenni, és a szülei úgy érezték, hogy kezdi visszaszerezni a kontrollt a saját élete felett. Tévedtek. Emma továbbra is folytatta a kommunikációt a fiúval, és ebben az időben konkrétan egy párt alkottak. Ez akkor változott meg, amikor Emma Snapchaten meglátta, hogy Riley más lányokkal fényképezkedett a főiskolán. Ez aztán olyannyira felháborította, hogy menten szakított a fiúval, mert kezdte felismerni, hogy Riley egyáltalán nem tiszteli őt. Emma szüleinek elmondása alapján ez volt az első alkalom, hogy úgy érezték, a lányuk komolyan gondolja a szakítást, és szépen-lassan úgy tűnt, a család és a barátok visszakapják a régi Emmát, mert a lány elkezdett újra önmagaként viselkedni.

Nem úgy Riley, aki egyáltalán nem viselte jól, hogy lapára lett téve. Olyannyira elborult az elméje, hogy megpróbált öngyilkosságot elköveti. Megivott egy csomó alkoholt és beszedett rengeteg Vicodin tablettát. (Ez az USA-ban az egyik legelterjedtebb fájdalomcsillapító.) Annyira azonban mégsem akarhatott meghalni, mert sikeresen túlélte a „kalandot”. Itt szeretném megjegyezni, hogy szubjektív véleményem szerint Riley nem attól akadt ki, hogy Emma szakított vele. Ez már rég nem arról szólt, hogy szerelmes a lányba. Vélhetően az dühített fel, hogy úgy érezte, elveszti a kontrollt Emma felett, és az ilyen nárcisztikus személyiségtípusok számára elképzelhetetlen, hogy kicsússzon az irányítás a kezükből. Szerintem Riley birtokolni akarta Emmát. Azt akarta, hogy minden mozdulatát, minden gondolatát kontrollálhassa, hogy mindig az ő kezében legyen az irányítás. Azzal azonban, hogy a lány szakított, a kezébe vette az irányítást, megszerezte a kontrollt a kapcsolatuk felett, amit Riley nem bírt elviselni. Erre engednek következtetni a további események is.

Emma barátai ugyanis november 18-án, egy pénteki napon házibulit szerveztek, mivel az iskolájuk focicsapata megnyert egy nagy meccset. Emma szülei úgy döntöttek, hogy a lány is elmehet, mert úgy tűnt, már visszanyerte önmagát, és nem láttak arra utaló jeleket, hogy folytatta volna a beszélgetést az ex-fiújával. 11:30 környékén aztán Emma furcsa üzeneteket kezdett kapni, amikben olyasmik álltak, hogy a küldőnél van valaki, aki szeret, menjen ki, vagy bántani fogja őket, aztán újabb üzenet érkezett, amiben a küldő érzelmileg manipulálni próbálta Emmát, olyasmivel, hogy mekkora szégyen rá nézve, hogy nem megy ki, és nem fontos neki valaki élete.

Ez az üzenet végül hatott, és annak ellenére, hogy Emma először viccnek gondolta ez egészet, kiment a házból az egyik barátja társaságában. Mikor kiértek, megláttak egy alakot, aki a földön hasalt. Mint nemsokkal később kiderült, Riley volt az, aki egyből elkezdett színészkedni, és úgy tett, mintha nem tudná, hogyan került oda. Azt állította, hogy valaki elrabolta, közben a fejét fogta, azt próbálva mutatni, hogy valaki kiütötte vagy megütötte. Emma teljesen kiakadt, sírni kezdett, szabadulni akart a fiútól és az egész szituációból. Riley végül felhívta az egyik haverját, és eldarálta neki az egész megrendezett emberrablás történetét, de még a saját barátja sem hitt neki.

A következő nap, délelőtt negyed tizenegy magasságában Emma egyedül volt otthon. Épp arra készült, hogy találkozik az édesanyjával, mikor valaki elkezdett hangosan dörömbölni a bejárati ajtójukon. A lány egyértelműen megijedt, majd küldött egy üzenetet Riley-nak, hogy utálja őt, de szüksége van rá, ezért a fiú menten kocsiba is pattant, és odament a házhoz. Emma anyukája, mivel a lánya nem érkezett meg arra a helyre, ahol találkozniuk kellett volna, visszaült a kocsiba és haza ment, majd meglátta, hogy Emma és Riley a földön ücsörögve beszélgetnek. Azonnal el is zavarta a fiút, mire az szó nélkül elment.

A következő nap Emma még mindig a történtek hatása alatt volt. Egy tinédzser lányról beszélünk, akinek még teljesen más a valóságérzékelése, mint egy tapasztalt felnőttnek, így érthető, hogy félt. Sok volt neki az „elrablós-sztori” és a különös dörömbölés, ráadásul hirtelen egymás után, így a vasárnapja nagyon rosszul telt. Emma aznap dolgozott, ahova a szülei vitték el és ők is mentek érte, mert biztosak akartak lenni benne, hogy a lány jól van. Aznap este az édesapja egy apa-lánya program keretében fagylaltozni is elment vele, és elmondása alapján eddigre már kezdte összeszedni magát a lány.

Aznap este minden normálisan alakult. Hazaértek, aztán mindenki elment lefeküdni, majd az éjszaka közepén Emma édesapja egy különös, dörrenő hangra ébredt, amiről nem tudta megállapítani, hogy mi lehetett. Állítása szerint olyan volt, mintha valaki lett volna a házban és nagyon hevesen becsapott volna egy ajtót. Aztán újabb dörrenés hangja hallatszott, mire a férfi menten kiugrott az ágyból, és azonnal a gyerekei szobái felé vette az irányt, hogy meggyőződjön róla, Emma és Evan jól vannak. Úgy tűnt, mindkét gyerek sértetlenül alszik az ágyban, ezért visszament lefeküdni, gondolván, biztos csak random zajokat hallott.

Reggel aztán hat óra magasságában a szülők elkezdték a szokásos reggeli rutinjukat, amibe a gyerekek felébresztése is beletartozott. Emma anyukája bement a lánya szobájába, hogy felkeltse, de akárhogy próbálta keltegetni, a lány nem reagált. Először csak szólongatta a nevét, majd rázogatni kezdte a lábát, aztán feltűnt neki, hogy valami nincs rendben az arcával, ezért megnézte a pulzusát. Ez volt az a pillanat, amikor rájött, hogy hatalmas baj van, mert Emmának nem volt pulzusa. Természetesen azon nyomban, önmagából kikeltve, halálra ijedve tárcsázta a 911-et.

A mentők pillanatok alatt ki is érkeztek, és mivel a lány mellett vért nem, valamiféle sárgás-szürkés dolgot viszont találták, először azt hitték, hogy drogproblémái voltak és túladagolta magát, esetleg szándékosan begyógyszerezte magát és öngyilkos lett, mert a furcsa dolgot, ami mellette volt a párnán, hányásnak vélték. Kis közösség révén azonnal elterjedt a környéken, hogy Emma öngyilkos lett. Erre reagálva Riley elkezdett posztolni róla a közösségi médiában, amik olyan stílusban íródtak, hogy mindenki úgy érezze, Emma mellett őt is sajnálnia kell.

Természetesen a nyomozóhatóságok is megjelentek, de eleinte ők is azt hitték, hogy a lány megölte magát, esetleg valamiféle betegsége volt, amit korábban senki nem vett észre, és természetes módon halt meg, mivel gyilkosságra utaló jelet egyáltalán nem találtak. Aztán végül felfedeztek két lyukat a falon. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy egy tipikus, amerikai könnyűszerkezetes házról beszélünk, aminek a falát egy szimpla kalapáccsal be lehet úgy verni, hogy bejusson valaki a házba. Itt azonban nem volt nyoma semmiféle behatolásnak, csak két toll-vékonyságú lyuk volt a falán, abban a sarokban, amiben az ágya állt. Erről a két lyukról megállapították, hogy pisztolygolyó ütötte őket, mint ahogy az is feltűnt a nyomozóknak, hogy a két lyuk pontosan úgy helyezkedett el, mintha valaki tudta volna, hol van a lány ágya és hogyan lehet a jobb sarokból és a bal sarokból is a fejébe ereszteni egy golyót. A különös színű dologról később megállapítást nyert, hogy kifolyt agyvelő volt.

A nyomozók azon nyomban elkezdték kikérdezgetni a családot és barátokat, hogy tudnak-e olyan személyről, aki esetlegesen bántani akarta Emmát, mivel egyértelmű volt, hogy szándékos gyilkosság történt. Nem meglepő módon mindenki Riley nevét említette, így a nyomozók be is vitték a fiút kihallgatásra, aki természetesen tagadta, hogy ő követte volna el a gyilkosságot. Aztán Riley egyik barátja, Alex elmondta a nyomozóknak, hogy az Emma halálát megelőző szombaton a fiú azt mondta neki, hogy ellopta a nagyapja pisztolyát, hogy meg tudja védeni magát, mivel egyszer már „elrabolták” és fél. Ahogy ezt hétfőn közölte a nyomozókkal Alex, Riley gyanúsítható státuszba került. Nyilvánvalóan így már elkezdték jobban kérdezgetni, és afelől is érdeklődtek, hogy hol volt a gyilkosság idején. Riley azt mondta, hogy egyik barátjánál, Noah-nál volt, de amikor megkérdezték tőle, hogy ott aludt-e, nem tudott biztos választ adni. Különös módon „nem emlékezett rá”, hogy a barátjánál maradt-e éjszakára, ezért azt mondta, hogy nem tudja, de biztos benne. Ez azért volt elképesztően különös, mert elég kevés idő telt el ahhoz, hogy egy ilyen dolgot elfelejtsen. Ami viszont még ennél is furcsább volt, hogy egyszer sem volt hajlandó kimondani Emma nevét. Még akkor sem, amikor konkrétan rákérdeztek, hogy pontosan kire gondol, kiről beszél. Mindig csak azt mondta, hogy „a lány”.

Riley azt mondta a rendőröknek, hogy egész hétvégén próbált kibékülni Emmával, még egy barátja telefonjáról is felhívta, de a lány újra és újra nemet mondott neki, majd végül le is tiltotta. Aztán azt mondta, hogy emiatt nagyon feldúlt volt, ezért elhagyta a kollégiumi szobáját, elment a nagyszüleihez, ahová hajnali fél egy körül érkezett meg. Körülbelül háromnegyed órát töltött ott, majd visszament a kollégiumba, ahol aztán érzelmileg összeomlott és reggelig sírt az utójában, a közös képeiket nézegetve. A nyomozók természetesen elkezdték kérdezgetni a nagyszülei fegyvereiről. Olyan általános kérdéseket tettek fel, hogy hol tarták őket a nagyszülei, hozzá tudott-e férni, elvette-e már bármelyiket is valamikor stb. Riley természetesen azt mondta, hogy sosem nyúlt még egyik fegyverhez sem, és nem is tudja pontosan, hogy hol lehetnek. Erre reagálva a nyomozók elmondták Riley-nak, hogy Alex azt állítja, Riley megmutatta neki a fegyvert az iskolában, amit a fiú hazugságnak nevezett, csodálkozva rajta, hogy ilyet állít a barátja.

Aztán Noah, a másik barát, akinél elvileg az éjszakát töltötte, előállt azzal, hogy a fiú korábban megkérdezte tőle, tudja-e, hogy lehet eltűntetni egy tárgyról az ujjlenyomatokat, mondván, nem őt érdekli, hanem a kollégiumi szobatársát. Amint Riley fülébe jutott, hogy Noah mit mondott a rendőröknek, azon nyomban elkezdte feldúlt üzenetekkel bombázni, mire Noah azt válaszolta, hogy ha nem csinált semmit és nincs takargatni valója, akkor félnivalója sincs, mondjon ő bármit is a nyomozóknak. Riley ezután azt mondta Alexnek, hogy megszabadult a fegyvertől és visszavitte azt a nagyszülei házába. Aztán Riley édesanyja is megkérdezte a fiát, hogy van-e nála fegyver és ha igen, akkor hol van, mire a fiú azt mondta, hogy nincs fegyvere és soha nem is volt nála fegyver.

Alex és Noah ekkor kezdte úgy érezni, hogy Riley sáros lehet, mert számukra az, hogy hazudott az édesanyjának, míg nekik teljesen mást mondott – sőt, konkrétan látták is korábban a fegyvert –, felért egy beismerő vallomással. Riley megkérte a két barátját, hogy ne beszéljenek többet a rendőrökkel, és ismét beismerte nekik, hogy van nála fegyver, majd azt is elmondta, hogy meg kell tőle szabaduljon, mert nem akarja, hogy „olyan dolog miatt ítéljék el, amit nem követett el”. Alex és Noah látszólag hitt neki és felajánlották a segítségüket, azt azonban Riley nem tudta, hogy a fiúk immár megrendíthetetlenül biztosak voltak benne, hogy ő ölte meg Emmát, és titokban együttműködnek a rendőrséggel, hogy lebuktassák őt. Hogy ezt megtehessék, másnap ellátogattak Riley otthonába és úgy tettek, mintha csak videójátékozni mentek volna, miközben poloskát viseltek, és volt náluk egy kocsi riasztókulcsába rejtett kamera is. Riley továbbra is állította, hogy nem ölte meg Emmát, attól viszont nagyon félt, hogy elítélik, ezért megbeszélték, hogy a Tennessee folyóba dobják a pisztolyt, hogy senki ne találhassa meg.

El is indultak, miközben megannyi civilruhás rendőr követte őket. Közben a fiúk folyamatosan tartották a kapcsolatot a rendőrséggel, titokban a telefonjukon, csoportos-chatben. Végül meg is érkeztek a folyóhoz, Riley pedig gumikesztyűket húzott, majd megfogta a pisztolyt rejtő kukászsákot. Alex és Noha jelezték a rendőröknek, hogy itt a tökéletes alkalom, hogy elkaphassák Riley-t. A rendőrség természetesen azon nyomban le is csapott és felszólították őket, hogy emeljék fel a kezeiket. A két fiú – mivel tisztában voltak vele, hogy ez fog történni – tovább játszotta a szerepet és engedelmeskedtek, mire Riley is kénytelen volt megadni magát. Így menten le is tartóztatták anélkül, hogy bárki megsérült volna. A rendőrök átkutatták az autót és a fegyver mellett fekete ruhát is találtak, amit vélhetően akkor viselt a fiú, amikor dörömbölt Emmáék ajtaján. (Feltehetően az is ő volt.)

2018 májusában tartották a tárgyalást, a védelem pedig azzal érvelt, hogy Riley nem akarta megölni Emmát, valódi célja az volt, hogy ráijesszen, csak véletlenül rossz helyre lőtt, kétszer is. Ez végül nem talált célt az esküdteknél, mivel a lövések irányából pontosan megállapítható volt, hogy Riley gyilkos szándéktól vezérelve húzta meg a ravaszt, és pont oda célzott, ahol Emma feje volt. Jól tudta, hol van az a pont, mert megannyiszor járt már a lány szobájában. Riley-t végül bűnösnek találták, és több, mint ötven évet kell majd lehúznia, mire kérelmezheti a feltételes szabadlábra helyezését.

Ez a történet klasszikus példája annak, hogy hová fajulhat egy bántalmazó kapcsolat, mint ahogy annak is, hogy mennyire veszélyes az USA állampolgárainak fegyver-fétise. Ha az államokban nem lenne könnyebb fegyverhez jutni, mint fogamzásgátló tablettához, sokkal, de sokkal kevesebb gyilkosság történne, és Emma Walker is köztünk lehetne még.

Gabby Petito 1999. március 19-én született Blue Pointban (Long Island, NY). Közeli hozzátartozói és barátai elmondása alapján kreatív, szabadságszerető lány hírében állt, aki nagyon kötődött a családjához. A szülei elváltak, később pedig mindkettőjükre újra rátalált a szerelem, így Gabby egy nagy, szerető családban cseperedhetett; még annak ellenére is, hogy édesszülei útjai elváltak. Édesanyjának és új párjának, Jimnek született egy közös kisfia, aki csak pár évvel volt fiatalabb Gabby-nél, így értelemszerűen a két testvér nagyon közel állt egymáshoz. Édesapja, Joseph és mostohaanyja, Tara is két közös gyermeket nevelt, így Gabby-nek három testvére is volt. 

Középiskolás korában találkozott későbbi párjával, Brian Laundrie-val, de ekkoriban még nem alkottak egy párt, pusztán csak egy baráti társaságba tartoztak. Nagyon hamar megtalálták a közös hangot, mert mindketten kalandvágyó és szabadságkedvelő emberek voltak, így rövidesen egyre közelebb és közelebb kerültek egymáshoz. Mindketten 2017-ben végezték el a középiskolát, de majd csak 2019-ben tették hivatalossá a kapcsolatukat, majd ezt követően végigutazták a Keleti Partot egy Nissan Sentra-val. A kaland végeztével voltak még kisebb utazásaik, hétvégi kiruccanásaik, de végül úgy döntöttek, hogy szeretnének beköltözni egy furgonba, hogy szenvedélyüknek, az utazásnak hódolhassanak. A furgonos-életet bemutató YouTube csatornák nagyon népszerűek az USA-ban, így Gabby is létrehozott egy YT csatornát, amit Nomadic Statiknak nevezett el. Mivel Brian kifejezetten minimalista volt, sokat túrázott, szeretett hegyet mászni és fontos volt neki a környezetvédelem, Gabby úgy gondolta, jó úton haladnak afelé, hogy utazó-vloggerek lehessenek, akik meg is élnek a szenvedélyükből, így vásárolt egy 2012-es Ford Transitot. (Fontos, hogy az autó Gabby-é volt.) 

Ami a kapcsolatukat illeti, a kezdeti lassú egymásra találás után kifejezetten gyors léptékben kezdtek haladni. Gabby 2020 márciusában posztolta első közös képüket az Instagramon, pár hónappa később pedig már arról adott hírt a követőinek, hogy Brian megkérte a kezét, ő pedig igent mondott. Rövidesen össze is költöztek Brian szüleinek (Christopher és Roberta) North Port, floridai otthonában. Ez pedig azt is jelentette, hogy Gabby lényegében kiszolgáltatottá vált, mert ő érkezett a család otthonába. Noha - elméltileg - Christopher és Roberta nagyon szerették a lányt, mégiscsak ő volt a kívülálló, és - habár erről nincsenek információk - megeshetett, hogy bármiféle vita vagy összezörrenés esetében a szülők a fiúk pártjára álltak. A későbbi események ismeretében erre elég nagy esélyt látok, ami könnyen vezetethetett Gabby önbecsülésének leépüléséhez, akár még mentális problémák kialakulásához is. (Ezen felvetés a későbbiekben fontos lesz.)

Gabby ez idő tájt táplálkozási szakemberként dolgozott, miközben életük nagy utazását tervezgették. Noha a floridai terep izgalmas és kalandos volt - többször el is mentek túrázni - mégis vágytak álmaik kalandjára, amit végül a 2020-as Covid-válság miatt kénytelenek voltak 2021-re halasztani. Végül Gabby felmondott a munkahelyén, majd elkezdték megszervezni az utazást. Még a nagy kaland előtt kiruccantak az Appalache-ösvényhez, hogy megünnepeljék Gabby huszonkettedik születésnapját, majd június 17-én New Yorkba mentek, szintén ünnepelni: Gabby öccse elvégezte a középiskolát. Idő közben Mr. Petito családostól Floridába költözött, aminek Gabby nagyon örült, mert így közelebb tudhatta magához a családja egy részét, ráadásul ez azt is jelentette, hogy lesz segítsége az esküvőtervezésben, miután hazaérnek Briannel az útról. 

A végzetes utazás végül 2021 július 2-án indult. Úgy tervezték, hogy keresztülautóznak Colorado, Utah és Wyoming legszebb, legizgalmasabb vidékein, majd halloween környékén megérkeznek egy közeli barátjuk portlandi otthonába. Tehát egy elég hosszú, négy hónapot felölelő kalandra készültek. Gabby-nak ekkoriban már százezer követője volt Instagramon, ráadásul fontosnak tartotta, hogy a családja is mindig pontosan tudja, hol jár és mit csinál, ráadásképpen még mindig nem mondott le az álmáról, hogy utazó-vlogger lesz, így sok időt töltött a közösségi médiában. Még egy weboldalt is létrehozott, aminek ugyanazt a nevet adta, mint a YT csatornának, és napról napra azon dolgozott, hogy beindítsa és sikerre vigye vlogger-karrierjét. 

Első IG posztját július 5-én tette közzé az utazásról, majd Brian is posztolt ugyanaznap, ugyanonnan. Gabby 8-án ismét posztolt, az utolsó coloradoi kép pedig 11-én került fel  az IG-ra, ami mellé odaírta Gabby, hogy mennek tovább Utah-ba. 16-18-án posztolt képeket a utah-i Zion National Parkból, 23-24-én pedig már a Bryce Canyon National Parkban tartózkodtak. Július 26-án aztán elértek Mystic Hot Springsbe. 29-én Brian posztolt a Canyonland National Parkból, Gabby pedig 30-31-én. Minden képen, amit megosztottak, boldognak és kiegyensúlyozottnak tűntek, semmi nem utalt arra, hogy problémák lennének közöttük, de - mint tudjuk - a közösségi médiában az emberek szeretik a szépet, a jót, az irigylésre méltót mutatni magukról, így nem megállapítható, hogy veszekedtek-e, esetleg voltak-e párkapcsolati vagy egyéb problémáik az utazás ezen szakaszában. A tény viszont, hogy Gabby ezt követően tizenkét napra elnémult a közösségi médiában, azt sejteti, hogy talán már ekkor sem volt minden rendben kettejük közt, de persze az is meglehet, hogy egyszerűen csak nem volt térerő, esetleg lemerült a telefonja. Kietlen vidékeken túráztak, ahol ezek a dolgok simán elképzelhetőek. 

Akárhogy is volt, augusztus 12-én Gabby ismét hírt adott magáról. Ez alapján az Arches National Parkban tartózkodott. 19-én aztán felkerült a YT csatornájukra az első videó, és még ugyanaznap megannyi képet posztolt Gabby IG-on, azonban - a szokásával ellentétben - most nem jelölte meg, hogy pontosan hol tatózkodik. Az az egy biztos, hogy 21-én már Salt Lake City-ben voltak egy hotelben. Ezt onnan tudni, hogy 24-én Gabby FaceTime-on felhívta az anyukáját és beszélt vele. Ebből két dologra is következtethetünk. Az egyik az, hogy ekkor még minden rendben volt a páros között, mert Gabby nem panaszkodott az édesanyjának arról, hogy vitába bonyolódtak volna stb. A másik az, hogy Gabby még a saját édesanyjának sem mert beszélni a nézeteltérésekről, vitákról. Személy szerint - főleg a későbbi fejlemények ismeretében - én ezt tartom a valószínűbbnek. Ez pedig azt jelenti, hogy a lány már jó ideje Brian uralma alatt álhatott. A fiatalember valószínűleg folyamatosan manipulálta és leépítette az önbecsülését.

Gabby utolsó IG posztját augusztus 25-én osztotta meg. Boldog halloweent kívánt egy fotósorozattal (ami számomra elég furcsa augusztusban), de ismét nem osztotta meg, hogy hol tartózkodik. Az édesanyjának azt mondta, hogy elhagyják Utah-t és a Grand Teton National Parkba mennek, de hogy pontosan merre jártak ekkor, az kérdéses. Mindenesetre a következő nap Gabby - legalábbis a telefonja - SMS-t küldött az édesanyjának, ami arra engedett következtetni, hogy elérték a Grand Tetont. Újabb SMS érkezett 27-én, majd végül 30-án, amiben már az állt, hogy nincs térerő és a Yosemite-ben van (ami egy kaliforniai nemzeti park). A lány ezt követően teljesen eltűnt, sem a szüleit nem kereste, sem a közösségi médiában nem posztolt, ami eléggé érthetetlen egy olyan személy esetében, aki utazó-vlogger szeretne lenni, és a megélhetését a követők és posztok jelentik. 

Egyértelműen Gabby szeretteiben megszólalt a vészharang, az édesanyja pedig meg is próbálta felvenni a kapcsolatot Brian szüleivel, de azok konkrétan nem létezőnek vették őt. Természetesen Briant és Gabby-t is folyamatosan próbálta elérni, hívta őket, SMS-eket küldött, de mivel semmiféle választ nem kapott, szeptember 10-én végül jelentette a lánya eltűnését a rendőrségen, de azok sajnálatos módon nem vették komolyan. Majd követkető nap, 11-én immár hivatalosan is bejelentette Gabby eltűnését. 

Amit Nicole, Gabby édesanyja nem tudott, az az volt, hogy Brian - vélhetően - ekkor már tíz (!!!) napja otthon tartózkodott. Ez pedig azt jelenti, hogy egészen biztosan volt térereje. Ezen a ponton már nyilvánvaló volt, hogy Brian és a szülei nem azért nem lépnek kapcsolatba Gabby családjával, mert nem tudnak, hanem, mert nem akarnak. Brian tehát - elméletileg - szeptember 1-én érkezett vissza Floridába, Gabby furgonjával, de a lány nem volt vele. Ekkor ugyebár még nem gyilkossági, pusztán "csak" eltűnési ügyről volt szó, de mivel nem lehetett pontosan tudni, hogy a lány melyik államban tűnt el, a nyomozásba hamar bekapcsolódott a Szövetségi Nyomozó Iroda, azaz az FBI, mivel a több államon átívelő ügyek az ő hatáskörükbe tartoznak. Innentől kezdve már több rendvédelmi szerv közösen dolgozott az ügyön. 

Szeptember 11-én a North Port Police megpróbálta kikérdezni Briant, de a szülei nem hagyták, így csak Gabby furgonját foglalták le. Brian szülei ügyvédet fogadtak és megtagadták az együttműködést a hatóságokkal és Gabby szüleivel, miközben éltek a jogukkal, hogy hallgathatnak. Az ügyvéd ezt azzal indokolta, hogy bármi, amit mondana Brian, felhasználható lenne ellen. (Ez egyébként igaz. Ügyvéd nélkül nem tanácsos semmit mondani, mert egyetlen rosszul megfogalmazott fél mondat, sőt egyetlen szó is könnyűszerrel kreálthat gyanúsítottat egy egyébként ártatlan személyből is. Főleg, ha a nyomozóhatóság nyomást gyakorol a vallomást tevőre, vagy alákérdezésekkel összezavarják stb, ami egy hasonló ügy esetében kvázi evidens. Gabby ekkor még mindig eltűnt volt, így nagyon fontos volt, hogy milyen hamar és mennyi információt gyűjtenek össze, hogy megtalálhassák.) 

A vallomástétel megtagadása azonban mindenkit meglepett, révén, hogy Brian - elméletileg - szerelmes volt Gabby-be. Feleségül akarta venni, ergo vele tervezte leélni az életét, így senki sem értette, miért nem próbál meg segíteni a hatóságoknak. Érthetetlen volt, miért tért vissza egyedül Floridába, ráadául a Gabby tulajdonában álló furgonnal, és hol hagyta a lányt. Brian azonban semmiféle információt nem volt hajlandó közölni a hatóságokkal; mint ahogy a szülei sem. Az egyetlen személy, aki beszélt a rendőrséggel és a médiával, Brian húga, Cassie volt, de ő is csak annyit mondott, hogy nagyon szeretik Gabby-t és remélik, hogy épségben előkerül. Erre a viselkedésre reflektálva Gabby szülei nyílt levélben könyörögtek Brian szüleinek, hogy segítsenek nekik, és mondjanak el mindent, amit csak tudnak. Azok azonban továbbra is némák maradtak. 

A hatóságok így csak annyit tehettek - bizonyítékok híján -, hogy rajta tartották a szemüket Brian családjának otthonán, de mivel nem volt gyanúsított, nem figyelhették 0/24-ben. (Ez fontos lesz.) A közösség persze egyből reagált a különös esetre. Emberek nagy csoportja gyűlt össze Brianék otthon előtt, és az ablak alatt skandálták, hogy hol van Gabby. Mindenki válaszokat akart, a család azonban továbbra is néma maradt. Szeptember 15-én aztán fordulat következett be az ügyben, mivel a hatóságok kiadtak egy videófelvételt, ami a Moonflower Co-opban (Utah) készült. A helyi rendőrség készítette a videót a párosról, mivel korábban egy szemtanú jelentette, hogy látott egy férfit, aki megpofozott egy nőt. Végül gyorshajtás miatt kiszedte őket az egyik járőr, aki menten figyelmes lett rá, hogy az anyósülésen ücsörgő nő hangosan és vigasztalhatatlanul zokog. 

A járőr természetesen azon nyomban rákérdezett, hogy miért sír, de Gabby először csak annyit mondott, hogy személyes okokból vitáztak. Közben Brian is beleszólt a beszélgetésbe, könnyedén magyarázkodott, mintha mi se történt volna, miközben Gabby még mindig zokogott. A lány egyébként magát nevezte meg hibásnak, és egyből megvédte Briant azzal, hogy az azért hajtott gyorsabban a meneggedettnél, mert ő felidegesítette. Gabby akkor is magát nevezte meg hibásnak, mikor a rendőr kiszállította az autóból, hogy kikérdezze, és akkor is, amikor szétválasztották őket. Gabby azt állította, hogy OCD-je van azaz obszesszív-kompulzív zavar. (Más néven kényszerbetegség, pszichiátriai rendellenesség; olyan elmeállapot, amelyben újra és újra jelentkező kellemetlen képzetek vagy gondolatok  mellett állandóan újra jelentkező késztetések vagy cselekedetek vannak jelen.) Kérdés, hogy ez mennyire volt valós, és mennyiben volt Brian hosszas manipulációjának az eredménye, hogy Gabby ezt állította magáról. Főleg annak tudatában, hogy a lány elsírta a járőrnek, hogy egész reggel a blogján dolgozott, mert utazó-vlogger szeretne lenni, de Brian "lehúzó", nem hisz benne, azt mondogatja, hogy úgysem fog sikerülni neki. Számomra ez megkérdőjelezhetetlenül bizonyítja, hogy Brian nárcisztikus személyiség, aki teljesen az uralma alatt tartotta Gabby-t. 

Amíg Gabby a rendőrautóban ült, hogy egy kicsit megnyugodjon, addig a rendőrök kérdezgetni kezdték Briant, aki szintén Gabby-t hozta ki hibásnak, és lazán, konkrétan vigyorogva-cseverészve mutogatta, hogy Gabby össze-vissza karmolta a kezeit, az arcát és a nyakát. Nem tudhatjuk, ennek mi volt az oka. Mivel a férfi, aki hívta a 911-et azt állította, hogy Brian lökdöste és megpofozta Gabby-t, megeshet, hogy a lány önvédelemből karmolta össze Briant, de az is lehet, hogy amit a betelefonáló látott, csak a vita egy olyan pillanata volt, amikor épp Brian volt a "rosszfiú", de hogy mi történt, ki kezdte a vitát, ki "támadott" először stb. vélhetően sosem tudjuk meg. Ami engem illet, szerintem aznap reggel Gabby a blogjával foglalatoskodott, Brian pedig hangot adott azon véleményének, miszerint úgysem fog sikerülni, amit a lány eltervezett. Ezen aztán összekaphattak, aztán mindketten elvesztették a kontrollt, és tettlegességbe torkollott az egyet nem értés. Heteken át összezárva lenni valakivel, és egymásra utalva utazgatni még a legjobb utitársak között is szülhet vitákat, hát még ha az egyik fél határozottan domináns, míg a másik el van nyomva. Szerintem Gabby besokallt és kitört, aztán kölcsönösen bántották egymást. 

Brian szavahihetősége azonban már ekkor csorbát szenvedett, mert azt állította, hogy nincs telefonja, ezért ilyen téren teljesen Gabby-re van utalva, aztán nem sokkal később a rendőrök szeme láttára húzta elő a telefonját a zsebéből. Eleve érthetetlen számomra, miért kellett ilyen indokolatlan hazugságba kevernie magát, mint ahogy azt sem értem, miért nem tűnt fel a rendőröknek, hogy annak ellenére, hogy "nincs" telefonja, egy telefont vett elő a zsebéből. Ráadásul Gabby üzent is neki az egyik rendőrrel, hogy szereti, és reméli, nála van a töltője. Ez utóbbi azért lehetett fontos Brian számára, mert a párost elválasztották egy éjszakára. Brian, mint "kapcsolaton belüli erőszak" áldozata, ingyenes szállást kapott egy hotelben, míg Gabby megkapta a furgon kulcsait. A rendőrök úgy gondolták, hogy Gabby volt a hunyó és Brian nem mondott el mindent, mert szerelmes, és védeni akarta a lányt, nehogy előállítsák. Számomra már-már gyomorforgató volt végignézni, mikor a rendőrök egymás között arról beszéltek, hogy Gabby volt az agresszor, és határozottan őt hozták ki hibásnak. Szerintem úgy voltak vele, ahogy a férfiak általában: Hisztis nő, aki túlkapja. Később szakértők elemezték ki Gabby és Brian testbeszédét, szavait, megnyilvánulásait stb., és az internet népe is beszállt az elemzésbe. A szekértők és laikusok szerint is hatalmas vörös zászlókat vettek figyelmen kívül a rendőrök, mivel a párosról szinte üvöltött, ki a manipulátor és ki a manipulált, ki a domináns és ki az elnyomott fél. Én is végignéztem a felvételt, és számomra is egyértelmű volt, hogy Gabby teljesen Brian uralma alatt áll. Már önmagában azon is felszaladt a szemöldököm, hogy Gabby nem volt magabiztos sofőr a saját autójában, mert - állítása szerint - nem sűrűn ült a volánja mögött. Számomra ez a totális kontroll egy nagyon látványosan lengedező vörös százlaja, amit a hatóság emberei vakok voltak meglátni, pedig csaknem kibökte a szemüket. 

Végül egy rendőrnő is beszélt Gabby-vel, abban a reményben, hátha nő a nővel könnyebben megnyílik. Ilyen nem történt, de a rendőrnő utólag elmondta, hogy Gabby szinte bele volt őrülve, hogy elválasztják Briantől. Mintha a függője lett volna, és máris beindultak volna az elvonási tünetei. Ez pedig nagyon gyakori a bántalmazó kapcsolatokban, ahol egyik fél alárendeltjévé válik a másiknak. Nem is értem, hogy nem szúrt szemet senkinek, mert a felvételről is látszik, hogy Brian manipulálta, terrorizálta és teljesen uralma alatt tartotta Gabby-t. Ekkor egyébként - Gabby édesanyjának későbbi elmondása alapján - a páros már nem járt jegyben. "Visszaminősítették" a kapcsolatukat szimpla barát-barátnő viszonyra, mert rájöttek, hogy túl fiatalok még a házassághoz, de különös módon a rendőröknek azt mondták, hogy jegyesek. Hogy mi volt az igazság, azt talán sosem tudjuk meg. 

Ez az incidens augusztus 12-én történt, Gabby pedig ugyebár augusztus 24-én FaceTime-ozott az édesanyjával, szóval a köztes időben még biztos, hogy életben volt. Brian utolsó IG posztja 13-án került ki, míg Gabby posztolt augusztus 19-én és 25-én is. Utóbbi dátumról már nem tudni biztosan, hogy a lány ekkor még életben volt-e, az azonban különös, hogy a kiposztolt képek olyan érzetet keltenek az emberben, mintha jóval korábban és máshol készültek volna. Ezeken a képeken sem volt már megjelölve, hogy hol készítették őket, így ezt senki sem tudhatja biztosan. Ez utóbbi volt a különös, halloweenes fotósorozat. Mint ahogy korábban már írtam, Gabby édesanyja ezt követően még kapott SMS-eket a lányától, de azokat természetesen bárki írhatta, így az utolsó nap, amiről még biztosan tudható, hogy Gabby élt, augusztus 24-e. 

Innentől kezdve már csak spekulálni tudunk, hogy mi történhetett augusztus 24 és szeptember 1 között, amikor Brian már nagy valószínűséggel otthon tartózkodott. Szeptember 15-e volt az a nap, amikor Briant a hatóságok "person of interest in the case"-nek nyilvánították. Az angolszász jogban ez az a személy, aki nem gyanúsított, azonban információval rendelkezik az ügyet illetően és elvezethet a gyanúsítotthoz, vagy ő maga válhat gyanúsítottá - tehát gyanúsítható személy. Nagyon fontos, hogy ez nem egyenlő státusz a gyanústottal! (Nem is lehetne, hiszen még bizonyítékok sem voltak, így nem volt mivel gyanúsítani.) 

Közben folyt a keresés, államhatárokon átívelve kutattak Gabby után. A közösségi média is felkapta az esetét. Különösen a TikTokon terjedtek álhírek, és persze akadtak olyanok is, akik hamis bejelentéseket tettek (például nem létező holttestről). Ezek a dezinformációk nagyon megnehezítették mind a nyomozók, mind a család dolgát. A közösségi média azonban kétélű kardnak bizonyult, mert nagyon sokan megpróbáltak segíteni a keresésben, több hasznos tipp is érkezett. Végül Brian szülei kapcsolatba léptek az FBI-jal, de a nyomozók már csak velük tudtak beszélni, Briannel nem, mert - állításuk szerint - a férfi 14-én kedden túrázni indult a Carlton Reserve-be. (Ami tök logikus döntés, mikor a szerelmed eltűnt és a fél világ őt keresi.) Itt őrül meg teljesen a történet, ugyanis immár Briant is eltűntnek nyilvánították, mivel a szülei 14-e óta nem hallottak felőle, és amikor felvették a kapcsolatot az FBI-jal, már 17-e volt. 

18-a reggelén aztán elkezdték nagy erőkkel keresni Briant, de a mocsáros-ingoványos-lápos, hatalmas kiterjedésű területen, ami tele van aligátorokkal, nagyon nehéz dolga volt a keresőknek. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy ez az időszak a legmelegebb szezon Floridában, ami azt jelenti, hogy akármennyire is legyen nomád élethez szokva Brian, megfelelő vízutánpótlás nélkül egy-két napnál képtelen lenne tovább húzni - hacsak nem segíti valaki vagy valakik... Már, ha valóban itt tartózkodott/tartózkodik, mert ezt nem vehetjük biztosra. Egy vadkamera készített ugyan egy képet egy férfiról, de abból nem igazán kivehető, hogy Brian van-e rajta vagy sem. Ezek a kamerák a vadakat figyelik, nem térfigyelők, így a felbontásuk is szegényes. Azóta pedig már be is bizonyosodott, hogy egy másik férfi van a képen. 

Nem sokkal ez után egy lány robbant be a közösségi médiába, aki azt állította, hogy találkozott Briannel még augusztus 29-én, mikor az az út szélén stoppolt a Grand Teton National Parkban, Colter Bay-nél. Mivel ők Jacksonba tartottak, Brian pedig szintén oda akart menni, mondták neki, hogy szálljon be és elviszik. Az út során természetesen beszélgetésbe elegyedtek, és Brian azt mondta nekik, hogy pár napja már egyedül kempingezik a menyasszonya nélkül, mert az a laptopján dolgozik. Aztán ahogy haladt tovább a beszélgetés, kiderült, hogy a páros Jackson Hole-ba tart. (A helyiek Jacksonként hivatkoznak Jackson Hole-ra, de a két település nem ugyanaz.) Mikor Brian megtudta, hogy a páros nem az általa vélt Jacksonba tart, teljesen és látványosan kiakadt, és megkérte őket, hogy húzódjanak félre, majd kiszállt Jackson Damnél. A pár egyébként Dél felé haladt, Brian pedig - elmondása alapján, amit nekik mondott - Északon kempingezett a menyasszonyával, a Snake Rivernél, és már napok óta egyedül túrázott. A lány ezt furcsának gondolta, mert a hátizsákja nem arra engedett következtetni, mintha túrázott volna a vadonban. Nem volt nála sem sátor, sem hálózsák, extra élelem és víz sem stb. Rádaásul tisztának tűnt és büdös sem volt, mint ami egy napok óta nem mosdott, túrázó embertől elvárható. 

Két nappal korábban, augusztus 27-én vloggerek végighajtottak a parkon, közben filmeztek és elhaladtak egy fehér furgon mellett, amit a kamerájuk rögzíett. Természetesen nem foglalkoztak vele, mert ekkor még Gabby eltűnt személy sem volt; talán észre sem vették. Majd csak jóval később, szeptemberen nézték vissza a felvételeket, és feltűnt nekik, hogy azon szerepel egy olyan jármű, amit láttak a híradásokban. Azon nyomban kapcsolatba léptek a rendőrséggel, a felvételt pedig feltöltötték az internetre. Ennek volt köszönhető, hogy az emberek kiszúrták, hogy a furgon ajtaja nyitva volt, mikor még távolabbról vette a kamera, de mire odaértek mellé, már becsukódott. Ez pedig azt jelenti, hogy egy élő személynek minimum a helyszínen kellett lennie, legyen az Gabby vagy Brian. Az internet népe azt is kiszúrta, hogy a furgon mögött, a földön hever egy pár papucs, ami pont ugyanúgy nézett ki, mint Gabby papucsa, amit abban a videóban viselt, amit a rendőrség közre adott arról az incidensről, mikor félreállították őket, Gabby pedig sírt. Azóta már nem kérdés, hogy Gabby papucsa hevert a furgon mögött, a földön. Egyesek egy mozgó alakot is látni véltek a felvételen, mintha valamit épp próbálna elásni a földbe. Érdekesség még, hogy ezen a napon Gabby (telefonja) SMS-t küldött az édesanyjának, amiben Stannek nevezte a nagypapáját. Mindig nagypapának hívta, ezért ez különösen furcsa volt az anyukának.

A hatóságok persze azon nyomban elindultak a nyomon, amit a vloggerek szolgáltattak, végül a videónak köszönhetően meg is találták Gabby Petito holttestét a furgon videóban szereplő helyétől cirka 900 méterre. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a halálát, az azonban már bizonyos, hogy idegenkezűség történt. Ennek hatására szeptember 20-án 25 FBI ügynök lepte el Brianék házát. Elvittek egy csomó tárgyat, ami bizonyítékként szolgálhat, beleértve Brian autóját is, amivel elméletileg kempingezni ment. A nyomozók nem értették, hogyan kerülhetett haza az autó Brian nélkül, a szülők viszont össze-vissza beszéltek. Egyértelmű, hogy a fiúkat védik és többet tudnak, mint amit elárulnak. Ezt az is bizonyítja, hogy szeptember 1-3, valamint 6-8 között a család Fort De Soto-ba látogatott. A második alkalommal hárman mentek, de csak ketten tértek vissza, amit kamerák is rögzítettek. Ezt Duane Chapman avagy "Dog the bounty Hunter" amerikai fejvadász osztotta meg a nyilvánossággal, aki úgy hiszi, hogy Brian ott van, vagy ott volt a Forto De Soto Parkban. Jelenleg hajtóvadászat folyik a férfi után. 

Ami engem illet, szerintem Brian nem akarta megölni Gabby-t. Brian egy olyan férfi, aki imádja a szabadságot. Az utazás, a túrázás a mindene. Kétlem, hogy kockáztatta volna az élete értelmének elvesztését egy előre kitervelt gyilkossággal. Biztos vagyok benne, hogy Brian ölte meg Gabby-t, mint ahogy abban is, hogy az hirtelen felindulásból történt. Szerintem ismét összekaptak, aztán a veszekedés verekedéssé fajult, Brian pedig olyan szerencsétlenül ütötte vagy lökte meg Gabby-t, hogy a lány belehalt a sérüléseibe. Mivel 24-én Gabby még beszélt az anyukájával, 27-én pedig már furcsa üzenet érkezett a telefonjáról és a vloggerek is felvették a furgont, szerintem Gabby 25-én, 26-án vagy 27-én halhatott meg. Nekem a legvalószínűbbnek a 26 éjszaka vagy a 27 hajnal/kora reggel tűnik. 29-én, mikor a férfi stoppolt és a pár felvette, Gabby már egészen biztosan halott volt. Ami Brian szüleit illeti, szerintem tudják, mi történt, és segédkeznek abban, hogy a fiúk elmeneküljön a törvény lesújtó ökle elől. 

A legfrisseb információ szerint Brian IG profilja 3 másodperces live-ot indított. Akárki is lépett be rá, látszik, hogy egy csónakban van, körülötte víz fodrozódik. 

UPDATE 1: Egy bárban dolgozó alkalmazott jelentette, hogy augusztus 26-án látta Briant egyedül iszogatni a bárban. Feldúltnak túnt és agresszíven viselkedett. 

UPDATE 2: Egy pár jelentette, hogy augusztus 27-én látták Gabby-t és Briant egy étteremben. Ami azt jelenti, hogy 27-én (legalábbis a nap folyamán valameddig) Gabby még életben volt. A pár szerint Brian veszekedett a kiszolgáló személyzettel, mert soknak ítélte a számlát. Agresszív volt és dühöngött, míg Gabby odakint sírt. Végül a lány ment be bocsánatot kérni a személyzettől, aztán távoztak. 

UPDATE 3: Vizsgálják, hogy Briannak lehetett-e köze egy augusztus 12/13-ai kettős gyilkossághoz. (Ez ugyebár az a nap, amikor a párost szétválasztották egy éjszakára a rendőrök.) Egy frissen összeházasodott, kempingező leszbikus párt augusztus 13-án találták holtan ismerősök. Egy barátjuk elmondása szerint a nők arról számoltak be augusztus 12-én, miközben késő este egy bárban iszogattak, hogy egy furcsa alak ("creep" - ahogy ők nevezték) kempingezik mellettük. Habár ez még nem nyert bizonyítást, de spekulációk szerint Brian nem maradt éjszakára a motelben, hanem kiment a "természetes közegébe", azaz kempingezett aznap este. A fiatal házasok maradványait pár mérföldnyire találták meg Brian motelétől. Ezt az utat autóval (stoppal?) 17 perc, gyalog pedig kevesebb, mint 4 óra alatt meg lehet tenni. (Egy napi szinten mezítláb túrázó egyénnek ez nem sok idő és nem nagy út.) Azért is fordult meg ez az eshetőség többek fejében, mert a környék gyilkossági rátája már jó pár éve nulla, Brian megjelenésével viszont menten három gyilkosság is történt. Továbbá a bejelentés, miszerint egy férfi megütött egy nőt arról a helyről érkezett, ahol a meggyilkolt pár egyik tagja dolgozott. Egyesek úgy vélik, ez Brian bosszúja volt, esetlegesen gyilkossággal vezette le az indulatait. (A magam részéről én nem kapcsolnám össze a kettőt. Továbbbra is úgy tartom, hogy Brian nem akart gyilkolni.) 

UPDATE 4: Hivatalosan nem megerősített információk szerint Gabby-t halálra verték, a holttestét pedig egy fa alatt találták meg.